a
ZALAEGERSZEGI HORGÁSZ EGYESÜLET
hivatalos honlapja

Zalaegerszeg környékén található horgászvizek

Gébárti-tó

Zalaegerszeg mellett, a várostól északi irányban található a környék legnagyobb mesterséges tava, a két kisebb patak felduzzasztásából keletkezett, mintegy 31 hektáros Gébárti-tó. Az eléggé gyenge víz-utánpótlás miatt a mélység, vele együtt a terület nagysága is ingadozik az időjárástól, a csapadék mennyiségétől függően.
A víz halállománya változatos, élnek benne pontyok, amúrok, különféle keszegek (bodorka, vörösszárnyú, dévér, karikakeszeg), compók, ezüstkárászok és egyéb apróhalak (naphal, sügér, szélhajtó küsz és néha törpeharcsa). A többszöri telepítésnek köszönhetően szép a compó és balin állomány. Elvétve akad néhány garda is. A ragadozó halak közül szép számban található süllő, csuka (ebből rekordlistás példány is került már horogra), harcsa (az eddig kifogott legnagyobb ismert példánya közel 70 kg-os volt), szépen fejlődik a néhány éve felfrissített balin (ragadozó őn) állomány is.
Az y alakú tó több irányból is megközelíthető, a horgászokon kívül kirándulók is gyakran felkeresik. A középső részén camping, strand is találhatól, de a szomszédságában lévő termálfürdő és az aquapark vendégei is könnyen átlátogathatnak.
A tó medre eléggé változatos, mindkét ág felső vége a sekélyebb, arrafelé akadós is. De előfordulnak bentmaradt bokormaradékok előbbre is, ezért a helyismerettel nem rendelkező horgászok hamar megszabadulhatnak néhány horogtól. A régről bentmaradt akadókat kiegészítik a néhány évvel ezelőtti aszályos időszak "hagyatékai", ugyanis a visszahúzódott víz mentén hamar kinőttek a bokrok, majd a vízszint visszaállása után víz alá kerültek. A gát előtti részen 6-8 métert is elérhet a vízmélység, de hátrébb fokozatosan csökken. Több helyen vannak olyan mederalakulások, főképpen a régi patakmeder, amelyek -haltartás szempontjából- nem elhanyagolhatók, esetleg helybeli horgászoktól érdemes érdeklődni ezekről.
A helyi horgászrend eltér az országostól, ezért a horgászat megkezdése előtt érdemes erről alaposan tájékozódni!





Zala folyó

Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered. Igazi magyar folyó, hiszen eredetétől a torkolatáig sehol sem lépi át az országhatárt. A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. A felsőbb folyásánál inkább patak jellegű, de a betorkolló vizeknek köszönhetően egyre növekszik. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. Végül a Balatonba ömlik, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el. Medre nagyon változatos képet mutat, s bár szabályozása miatt több helyen inkább csatornára emlékeztet, vannak igazi vadregényes részei is. Halfaunája nagyon változatos, halbősége szakaszonként és időszakonként erősen változó. Egyik jellemző hala a domolykó, sőt a felsőbb szakaszokon a néhány évvel ezelőtti telepítéseknek köszönhetően meghonosodott a pisztráng is. Egyre lejjebb haladva, ahogy a beletorkolló patakok hatására növekszik a vízhozama és a meder szélessége, fokozatosan jelennek meg a folyóvízekre jellemző főbb halak. Vörösszárnyú keszeg, bodorka, karikakeszeg, dévér, helyenként compó, ezüst- és elvétve aranykárász, ponty (amit rendszeresen telepítenek is), a ragadozók közül elsősorban csuka, de az alsóbb szakaszokon süllő, balin, harcsa és néha az angolna is megjelenik. A felsoroltakon kívül a szokásos apró halak, mint a szélhajtó küsz, naphal, sügér, helyenként elvétve törpeharcsa, durbincs, fenékjáró küllő is előfordul. A víminőség javulását bizonyítja, hogy az alsóbb részeken, főleg Zalaapáti környékétől egyre nagyobb számban jelenik meg újra a folyami rák, ami azonban már védett, ezért nem tartható meg!
Területi engedélyt a Zalaapáti után betorkolló Bárándi-patakig lehet rá váltani, utána már a Kis-Balatonra érvényes jegyekkel horgászható.


***
NYITÓLAP  ALAPSZABÁLY  RÓLUNK  KÉPEK  ESEMÉNYEK  HÍREK  ARCHÍVUM  HORGÁSZREND  JEGYÁRAK  VIZEK  JÓ TUDNI  VICCEK